Archive for the 'Szoftverhasználat' Category

Program ajánló: USB Over Network, http://www.fabulatech.com/

Iroda, Szoftverhasználat No Comments »

A legtöbb USB eszköz megosztására képes hálózaton. Az USB-s nyomtatókat a windows segítségével meg tudjuk osztani a hálózaton, így mások is képesek azt használni. De , mi van a többi USB-s eszközünkkel (ma már minden USB-s), scanner, pend drive,
A program két részből áll, egy szerver és egy kliens programból. A szervert telepítve dönthetjük el, mely lokális usb-s eszközünket akarjuk megosztani (szerver lehet windows és linuxos gép is). A kliens telepítve tudjuk a szerver által megosztott eszközöket működésre bírni.
Egy nagy irodában ha csak egy scannerünk van, akkor problémás lehet felállítani mindig a kollégát, vagy megkérni, hogy hagyja már abba amit csinál és scanneljen nekünk egyet…
Ára: 149$

Milyen szolgáltatást tartasz fontosnak egy számlázó programmal kapcsolatban?

Számlázás, Szoftverek világa, Szoftverhasználat No Comments »

Új program megvételekor szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy ezt a programot használni is kell, és lehetőleg minél gyorsabban. Ha egy cég beszerez egy új programot, akkor azt meg kell ismerni (ritka az olyan program, ami annyira egyszerű, hogy megtanulásához nincs szükség időre, minden magától értetődő.) Vannak olyan személyek, akik gyorsabban megtanulnak egy programot használni, vannak, akik jóval lassabban. Sokan csak úgy képesek erre, hogy először felírják az összes lépést egymás után, majd csak hetek gyakorlata segíti őket a program tényleges elsajátításában.
Gondolom, senki nem akar hosszabb időt eltölteni egy új program megtanulásával. A cégvezetők pedig azt szeretnék, hogy az alkalmazott minél gyorsabban kezelni tudná a programot (esetleg majd egy új alkalmazott is meg tudja ezt tenni).

Nyomtatott dokumentáció megléte nagyon fontos, viszont szerintem az elektronikus dokumentáció (súgó) megléte sokkal fontosabb. Tény mindenki jobban szeret olvasni papír alapú információt, viszont sokkal könnyebb elektronikus dokumentációban megtalálni a szükséges információkat.

Kezdeti oktatás megléte nagyon fontos. Veszünk egy számlázó programot, az alkalmazottunk gyorsan megtanulja az oktatás alatt a program használatát. Viszont, ha Ő elmegy a cégtől, vajon az utóda miből fogja ezt a tudást elsajátítani (jó esetben még az elődjétől). Ezét tartom fontosnak az oktató videókat. Videó bármikor elővehető, a folyamatok gyorsan megtanulhatóak általa. Sőt, még akkor is alkalmazható, ha elfelejtünk egy folyamatot.

Ott van még a fórum, az információ szerzés csúcsa. Nem csak kérdezhetünk egy fórumban, hanem a már feltett kérdések és arra adott válaszokból gyorsan tanulhatunk. Olyan információhoz juthatunk, amit nem is gondoltunk volna. Olyan hibákat kerülhetünk el, amelyekbe már mások beleestek, de mivel ezt leírták, nekünk már nem kell.

Milyen szolgáltatást tartasz fontosnak egy számlázó programmal kapcsolatban?

  • Telefonos segítségnyújtás (28%, 55 Votes)
  • Szükség esetén személyes kontakt (16%, 31 Votes)
  • Oktatás (átadáskor vagy igény szerint) (14%, 28 Votes)
  • Fórum, ahol kérdéseket tehetsz fel (13%, 25 Votes)
  • Elektronikus dokumentáció (12%, 24 Votes)
  • Oktató videó, animáció (12%, 23 Votes)
  • Nyomtatott dokumentáció (4%, 8 Votes)

Szavazatok száma: 194

Loading ... Loading ...

Irodai költségek karcsúsítása – nyomtatás 2.

Hardver, Iroda, Szoftverhasználat 1 Comment »

Az alkalmazott mindig szeret nyomtatni, és nem mindig azt, ami a cég érdekeit szolgálja (pl. a gyerek meghívóját 1000 példányban, a szomszéd könyvét persze, hogy itt fénymásolja le, stb., az lenne a legjobb, ha sikerülne a cég mellé állítani, megváltoztatni a gondolkodását, stb.). Ha a céges nyomtatási költségek alacsonyak, akkor ez még el is mehet. De ugye ezt inkább a saját nyomtatóján és szabad idejében kellene elvégeznie otthon. Mit tehetünk?
Talán a legfontosabb, hogy legyünk tisztában és vezessük, hogy havi szinten mennyit költöttünk nyomtató kellékanyagra, papírra, mennyit nyomtattunk (szinte az összes nyomtatónak van belső számlálója, ami megmondja, hogy mennyi dokumentum lett eddig kinyomtatva). Ezeket az értékeket havi szinten jegyezzük fel (havi kellék anyag kiadás, vásárolt papír mennyisége, havi papír leltár). Ez fontos lehet költség tervezés szintjén, valamint statisztikai szempontból is. Számolhatunk nyomtatási lap költséget is, ami sokszor nem fog közelíteni a cégek által megjelölt értékekhez.
Próbáljuk meg mérhetővé tenni, hogy ki mennyit nyomtat. Ezt speciális nyomtatókkal (amelyek pinkód bekérése után nyomtatnak csak), vagy speciális nyomtatási sorkezelő programokkal, vagy dokumentumkezelő programokkal tehetjük meg (pl. csak a SharePoint nyomtat egy szerverhez kapcsolt nyomtatóra, azokat a dokumentumokat, amelyek nyomtatásra jóvá lettek hagyva). Sokszor már az segít, ha az alkalmazott tudja, hogy minden nyomtatás visszakövethető, mert például minden nyomtatvány digitális formában automatikusan archiválódik.

Hardver szinten is sokat tudunk spórolni (kérjük szakember tanácsát már beszerzéskor, pl a cég számláit ne egy 8000 forintos hp tintasugaras nyomtatón nyomtassuk ki. Már negyedév alatt behozná az árát egy lézernyomtató ebben az esetben).
Megfelelő nyomtatót válasszunk (tintasugaras, laser, mátrix stb.) Figyeljünk arra is, hogy ha több számítógépről nyomtatunk egy nyomtatóra, akkor egy hálózatos nyomtató is gyorsan behozza az árát (nem kell az adott számítógépnek mindig bekapcsolt állapotban lennie).
Vehetünk laser nyomtatót 20.000 forintért, de 200.000 forintért is. De ne csak a nyomtató árát nézzük meg ilyenkor, hanem azt is, hogy a gyártó szerint mennyire jön ki egy nyomtatás költsége. (pl., ha a 20.000 forintos nyomtatóval 8 forintra jön ki egy lap, a 200.000 forintos esetében 3 forintra, akkor 36000 lap után már megtérül a drágább nyomtató, ami valószínű még gyorsabb is, valamint sok egyéb funkciót is szolgáltat, és nagyobb az élettartama is).

Papír szinten is lehet spórolni. Figyeljünk oda, hogy az olcsóbb papír általában azért olcsóbb, mert gyengébb a minősége. Ha ezért sokszor gyűri be a nyomtató a papírt, több lapot vesz fel egyszerre, akkor sokat nem nyertünk. Ellenőrizzük a papír minőségét, és csak utána vegyünk nagyobb mennyiségben. A helytelen papír tárolás is okozhat gondot (pl. ha nedves helyiségben tároljuk a papírt, akkor könnyen megszívja magát és máshogy viselkedik nyomtatás alatt, tapad, rossz minőségű a nyomtatás stb.
Ha céges dokumentum formátumot használunk, akkor kérjünk árajánlatot nyomdáktól, mert lehet, hogy olcsóbbra jön ki, ha nyomdával nyomtattatjuk rá a céges logót, mint minden dokumentum esetében a helyi nyomtatóval.


Szóval, amit ajánlok, tervezzünk, mérjünk, oktassunk, vagy mi magunk tanuljunk (sokszor mi magunk vagyunk a korlátok!!!). Legyünk tisztában az értékekkel és azokkal a folyamatokkal, amik nem termelnek értéket, selejtet gyártanak, többletmunkát generálnak stb. Érdemes szakember (informatikus, programozó tanácsát kikérni, akik hasznos tanácsokkal, tippekkel sokat lendíthetnek)

Érdemes-e leváltani a megszokott, jól bevált dosos programomat?

Biztonságtechnika, Szoftverhasználat 1 Comment »

Alapjában véve nem kell, de ha előre gondolunk, akkor már érdemes megfontolni.
Ma kapható legtöbb hardver eszköz csak a legújabb operációs rendszerekhez készül. Rengeteg olyan laptop, vagy részegység van, amihez már csak Vista meghajtóprogramokat készítenek, ezért kétséges, hogy mennyire tudnánk használni egy dossal, vagy Win95-tel. Gondoljunk bele, ha egy meghibásodás esetén ki kell cserélnünk számítógépünket, akkor már nem biztos, hogy működésbe tudjuk hozni régi programunkat…..
Vista, és az azutáni operációsrendszereken komoly kihívás működtetni ezeket a régi rendszereket. Ha OEM operációs rendszerünk volt, akkor a meghibásodott számítógépünkkel sajnos azt is ki kell dobnunk. És ekkor jönnek a képbe az új operációsrendszerek (hiszen régit már nem kapunk sehol sem).

Ezek alapján már érdemes megfontolni a váltást. Igaz ezek a problémák megmaradnak, az új rendszert is idővel le kell majd váltani (sajnos a technológia és a gyártók ezt generálják).
De mit tehetünk mi? Tervezhetjük és ütemezhetjük a váltásokat, és nem egy hirtelen hardver hiba (és mondjuk a leltár kellős közepén) kell a váltáson gondolkoznunk….
Ez is egy üzleti kockázat, amire figyelnünk kell, tervezni kell, kockázat kezelő terveket kell kidolgoznunk, és akkor nem érnek váratlanul a gondok!

Verziókövető programok használata otthon, irodában

Biztonságtechnika, Szoftverhasználat 1 Comment »

Általában programozók használnak verziókövető rendszert, de szerintem aki dokumentumokat hoz létre, módosít, legyen az egy személy, vagy több – csak nyerhet ezen rendszerek használatával. Verziókövető programok használatával minden dokumentumunk összes módosítása mindig elérhető lesz. Védve vagyunk véletlen, átgondolatlan törlések, módosítások és mentések ellen.

Általában ilyenkor adataink minimum két helyen találhatóak meg: ahol tároljuk őket, valamint a verziókövető program adatbázisában (két helyen ha csak mi használjuk a rendszert).
Használat előtt az adatokat általában frissíteni kell, hogy mindig a legfrissebb, utoljára szerkesztett állományok legyenek jelen (ez akkor fontos, ha többen használják a verziókövetett állományokat).
Kulcsot kell kérnünk a szerkesztés előtt. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy mások is tudják szerkeszteni ezt az állományt (mások nem fognak tudni kulcsot szerezni, ha mi már kaptunk kulcsot, ez jelzi számukra, hogy valaki más már szerkeszti a dokumentumot, ettől még meg tudják nyitni).

Mentés után be kell küldenünk a módosult dokumentumot(vagy dokumentumokat). Ezzel a verziókövető adatbázisába be kerül a módosításunk.
El kell engedni a kulcsot. Ezek után már mások is tudják módosítani a beadott dokumentumot.
(Fontos: minden használat előtti sorrend: Frissítés, Kulcskérés, Megnyitás, Mentés, Beadás, Kulcselengedése)

Mit nyerünk verziókövető használatával:
Megoldjuk a konfliktusokat az egyszerre szerkesztett dokumentumoknál (doc, xls állományoknál nincs értelme egyszerre szerkeszteni egy dokumentumot).
Törlés, módosítás ellen védve vagyunk. Hiszen bármelyik előzőleg beadott verziót meg tudjuk nézni, vissza tudunk arra állni.
Adataink törlés ellen nagyobb biztonságba kerülnek. Hiszen ilyenkor minden állomány min. két helyen megtalálható (1. munkakönyvtár, 2. verziókövető adatbázisa). Ha többen használjuk hálózatban, akkor mindenkinek van egy munkakönyvtára, tehát minden gépen megtalálható minden állomány (ez ugyan hely pazarlás, de ma mikor olyan olcsók a háttértárolók, akkor ez a biztonság ennyit megér)
Megtehetjük azt is, hogy több munkakönyvtárunk van. Verziókövetett állományokat bármikor ki tudjuk frissíteni egy új mappába, és onnantól tudjuk használni, mint munkamappa.

Rengeteg ingyenes, valamint nem ingyenes verziókövető rendszer (Visual SourceSafe • Rational ClearCase • Starbase Versions (StarTeam) • MKS Source Integrity • Perforce • TeamConnection • CS-RCS • QVCS • PVCS • CVS • Team Coherence • Telelogic Synergy (Continuus) • AllChange • Code Co-op • SourceOffSite • Surround SCM • CA Harvest • AllFusion Endevor Change Manager • AllChange 2000 • P4 Version Control System • IBM Rational ClearCase • Subversion (SVN) • IonForge Evolution • Microsoft’s Team Foundation Server található.

Én az SVN ingyenes rendszert ajánlom(Tortoise-vel), ehhez hamarosan készítek egy ingyenesen letölthető telepítési és használati útmutatót.

Adatmentés egyszerűen

Biztonságtechnika, Szoftverhasználat No Comments »

A mentés az a folyamat, amire költenünk kell. Időt, energiát kell rá áldozni. És az esetek többségében nincs rá szükség (amíg valami el nem romlik, le nem törlődik), de lehetséges, hogy ezek soha nem következnek be. Talán ezért van az, hogy sokan nem is fordítanak erre kellő figyelmet. Csak akkor amikor már megtörtént a baj, akkor rohannának egy erre szakosodott céghez. Majd megdöbbenek, hogy milyen árakat hallanak (pl. egy sérült merevlemezről az adatok visszanyerése egy kis, vagy akár közepes cégnek is hatalmas költség lesz, szeretnénk ekkor kifizetni millókat?). Én itt kis (egy, két gépes cégeknek, vagy akár közepes cégeknek) szeretnék pár megoldást felvázolni, és bemutatni, hogy nagyságrendileg mennyi költséggel járnak ezek. Mindenki döntse el, hogy mit történne akkor, ha ma leégne a számítógépe, és minden adata elveszne. Mennyire fájna ez? Ha az adatok utánpótlása nem jár nagy költséggel, munkaidővel stb., lehet, hogy nincs szükségünk adatmentésre.

Belső adatmentési megoldások (a mentett adatok a gépben, vagy a gép közelében maradnak):
1. Az összes fontos adatot mentsük el másolatként egy “mentés” könyvtárba. Ez törlése, állománysérülés ellen véd. Esetleg, ha olyan módosítást végeztünk amit vissza szeretnénk vonni, akkor innen könnyen megtehetjük (0 ft).
2. Tegyünk a gépünkbe plusz egy darab merevlemezt, és helyezzük a “mentés” könyvtárat arra. Ha az első merevlemezünk tönkremegy, akkor az utolsó mentett állapot megvan a másik merevlemezen (meghibásodási arányban 50-50% arány, hogy meghibásodáskor csak egyik merevlemez megy tönkre, azzal szemben, hogy minden tönkremegy) (8-20e Ft)
3. Állítsunk be “tükröt/RAID”. Ehhez be kell tennünk egy másik merevlemezt. Valamint beállítanunk, úgy, ha az egyik merevlemezre írunk valamit, akkor az a másodikon is megjelenik (mint egy tükörképe”). Ezzel a rendelkezésre állást tudjuk segíteni. Ha csak az egyik merevlemez megy tönkre, akkor a másikról el tudjuk indítani a rendszert, és már tudjuk is használni (ehhez, lehet,hogy szakember segítségét kell kérni) (8-20e Ft)
4. Tartsunk a gépünkre dugva egy pendrivot (ha nagy az adatmennyiség, akkor ez lehet egy usb-s merevlemez is). Ezen helyezzük el a “mentés” könyvtárat, és ide másoljuk a fontos adatainkat. Ez a megoldás, már majdnem “külső” megoldás, ha azzal vegyítjük, hogy hetente, havonta kicseréljük a pendrivot egy másikra (mert kettőt, vagy többet használunk, egyik a gépben, másik egy biztonságos helyen). (2-10e Ft)
5. Ha windowst használunk. Akkor lehetőleg Windows 2000,XP, vagy Vistát használjunk (vagy ezeknél újabb operációsrendszert). Kerüljük a Win95,Win98, valamint a FAT,FAT32-t. FAT filerendszerek egy esetleges áramkimaradáskor sérülékenyebbek, mint pl. az NTFS) (0 ft)

Külső adatmentési megoldások (a mentett adatokat fizikailag jól eltudjuk különíteni a számítógéptől):
1. Írjuk ki az adatokat CD/DVD-re. Ma már olyan olcsók ezek a berendezések, és az adathordozóik is. Hogy ez egy nagyon ajánlott megoldás. Az is lehet, hogy több mentést is tudunk végezni egy adathordozóra. Illetve, megoldható, hogy a többször írható CD/DVD-t használunk. Ebben az esetben tudunk másolni, törölni az adathordozón (floppy lemezeket nem ajánlom, mivel sérülékenyek). Fontos! Ha ezeket az adatokat több évre meg akarjuk őrizni, akkor évente érdemes a cd/dvd-ket lemásolni, mivel ezek élettartama kétséges) (3-5e Ft)
2. Más adathordozó használata (zipdrvie, különféle optikai meghajtók vannak – sajnos mivel nincsenek elterjedve, ezért áruk viszonylag magas).
3. Ha két számítógépünk (vagy több van) hálózatba kötve, akkor állítsuk be, hogy minden gép mentsen egy másik számítógépre.(0 ft)
4. Ha van “ingyenes” email fiókunk, amely nagy tárhellyel rendelkezik (pl. gmail). Akkor állítsunk be “erősjelszót”, majd minden elkészült dokumentumunkat küldjük el magunknak. Vannak olyan programok, amelyek ezt képesek automatán megtenni. Itt nagyon jó a fizikai elkülönülés. (0 ft)
5. Ha van internetes tárhelyünk FTP eléréssel, akkor mentsünk az FTP-re. A legtöbb adatmentő program képes FTP-n menteni. Ha féltjük az adatokat, akkor előtte titkosítsuk őket. Vannak olyan szoftverek, amelyek megvásárlásával tárhelyet kapunk adatmentés céljából (pl. a legujabb Norton 360 szoftver megvásárlásakor kapunk 2Gb Online tárhelyet, ahova a szoftver képes biztonságimentést végezni) (0 ft)
6. Vannak olyan külső merevlemezek, amelyeket hálózatra lehet kötni (ezzel valamelyest elkülönül a számítógéptől fizikailag). Itt hasonló elven tudjuk kezelni a meghajtót, mint egy külső számítógépet (30-50e Ft).

Érdemes egy külső és egy belső megoldást együttesen alkalmazni (ha csak az egyiket, akkor mindenképp egy külső megoldás ajánlott). Külső mentés esetén figyeljünk oda, hogy ideális esetben a mentést ne az éles adatokkal egy helyiségben, épületben tároljuk. Ha lehet több mentésünk legyen. Jelöljünk ki “mérföldköveket”, és ekkor készítsünk olyan mentést, amelyet kompletten elteszünk és többet nem nyúlunk hozzá, csak szükség esetén (havonta, félévente, évente, leltár után, év végén, egy nagyobb munka befejezésekor stb.) Látható, hogy több ingyenes megoldás található. Tőlünk már csak idő és elhatározás szükséges. Döntsük el magunk, hogy ezek mennyire fontosak számunkra, és a befektettet pénz, idő, energia mennyire fájdalmas…
A mentés magában még nem sokat ér (több, mint a semmi)! De a mentést ellenőrizni is kell! MEg kell néznünk, hogy az összes adatunk el van-e mentve, valamint, hogy a mentésből képesek vagyunk ezt használatba venni!!!
Ha nem megy önállóan, akkor mindenkép kérjük szakember véleményét……Léteznek sokkal drágább megoldások is, viszont ezek beállításához már szakemberek szükségesek.

Teller rendszerünk induláskor ellenörzi, hogy az adatbázis lokális-e(a számítógépen található), ha igen akkor havonta az első induláskor készít egy mentést az aktuális adatbázisról.

Használjunk Vistát….

Biztonságtechnika, Szoftverhasználat No Comments »

Ha lehetőségünk van, akkor Vistát vásároljunk új, vagy meglévő gépünkre. Miért ajánlom nektek?

 

Mielőtt a Microsoft elkészítette volna a Vistát, szinte az összes programozóját elküldte biztonságtechnikai tanfolyamokra. Teljes szemléletmód váltást követtek el, innentől kezdve a biztonságra nagyobb hangsúlyt fektetnek, akár a használhatóság rovására is. Ebből kifolyólag a Vista alapjában egy nagyon biztonságos operációs rendszer lett. Ha egy vírusnak sikerül is feljutni a számítógépre, terjedése szinte lehetetlen (hiszen alapjában véve szinte sehova nincs írás jogunk, ilyenek a windows, program files mappák, Local machine registry ág). Vírus írtó nélkül is nagy biztonságban érezhetjük magunkat, de azért mindenképp ajánlott egy vírusvédelem használata (3-4 ezer forintért kapunk egyet, de az ingyenes megoldások is megfelelőek lehetnek). Ingyenes megoldásként pl. az AVG-t ajánlom, Spyware terminator (sypware terminator:) programmal együtt, sőt ha a spyware terminator alá telepítjük a ClamWin-t, akkor már két vírusmotor ellenőrzi a fileokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Microsoft már nem állít elő csak OEM xp-t, és azokat is 2009 elejéig lehet kapni (lehetséges, hogy raktárról még egy ideig be lehet szerezni). Utána már csak Vistát fogunk kapni a boltokban. Ne akkor váltsunk, amikor már kényszerűség. Igaz 2-3 évesnél régebbi számítógépekre nem ajánlom telepíteni, csak kivételes esetekben. OEM esetén figyeljünk oda, hogy az operációs rendszert kifejezetten számítógéphez adják (ha a számítógépben kicserélünk dolgokat, akkor elvileg már nem használhatjuk tovább az OEM szoftvert). Ha gyakran váltogatjuk az alkatrészeket, nem új gépet veszünk, hanem felújítunk, akkor érdemes inkább „dobozos” Vistát vásárolnunk (Dobozos ár kétszer drágább szokott lenni, de a jogtisztaságunk megér ennyit). Mivel jövőre már csak Vistát tudunk beszerezni, ha most kell ügyviteli rendszert, számlázót vásárolunk, akkor figyeljünk oda, hogy mindenképp Vista kompatibilst vegyünk (ne kelljen vista esetén újból váltanunk).

 

Teller számlázó programunk vista és xp operációsrendszereken is tesztelve volt. Mindenkinek ajánlani tudom, aki számlázó program vásárlása előtt áll.

Miért nem vagyok elégedett a programommal?

Szoftverek világa, Szoftverhasználat, Teller No Comments »

Ha használsz valamilyen programot, akkor kíváncsi vagyok mennyire vagy elégedett azzal a programmal. Többség valószínűleg nem elégedett, mitől függhet ez az elégedetlenség (én most nem foglalkoznák az olyan esetekkel, amikor a program hibás, nem működik)? Remélem, ki fogjátok fejteni véleményeteket hozzászólásban!

 

A program túl sok funkcióval rendelkezik, nekem ez túl bonyolult!

Ha a program a te egyedi megrendelésedre készült, akkor bizony ezek a funkciók nem kellenek neked, ez a szoftverfejlesztő hibája. Hiszen olyan funkciókkal bővítette a programodat, amiket te nem rendeltél meg. Viszont, ha ez a program „dobozos”, „tucat” termék, akkor a szoftverfejlesztő is benne van a malomban. Kénytelen egyre több funkcióval ellátni programját, hogy egy kicsivel több, egy kicsivel más legyen, mint a piacon található hasonló programok. Az is lehet, hogy ezek egy másik felhasználó igénye alapján lettek a programba megvalósítva.

Én a többleteket is két csoportba osztanám (példaként az Excelt véve)

  1. csoport az olyan funkciók, amelyeket nem ismerek, de ha megismerném, biztos, hogy használnám (pl. excel egyszerűbb függvényei, szumma, átlag). Lehet, hogy vannak benne nagyon nehezen megtanulható (excel visual basic), nehezen elvégezhető funkciók, de segítségükkel sok munkát meg tudnák spórolni! Kérdés, hogy a megtanulásra fordított idő megtérülhet-e munkánk folyamán? Valószínűleg az excel programozási nyelvének megtanulása túl sok időbe kerülne, szemben azzal, hogy mennyit tudnánk használni. Ezt az időt töltsük inkább hasznosabb dolgokkal…
  2. csoport az olyan funkciók, amelyeket nem fogok tudni használni, mert a napi munkámba nem szerepelnek hasonló műveletek (például, ha az excel bonyolult matematikai, statisztikai függvényei). Ezek a funkciók számomra feleslegesek. Talán az lenne a legjobb a programoknál, ha lenne egy kapcsoló (milyen felhasználó vagyok? Kezdő, gyakorlott, profi), és minden funkció be lenne sorolva egy csoportba. Minden funkció (menü, gomb, stb.) csak akkor látszódna, ha megfelel a felhasználó tapasztalati besorolásának.

Kérdés mivel lehet ezt a bonyolultságot kezelni? Olvasd el a kézikönyvet, nézd meg az oktató videókat (ha vannak ilyenek). Lehetséges, hogy ezzel olyan funkciókat ismersz meg (amit eddig nem használtál), amelyekkel hatékonyabbá teheted munkádat.

 

A program nem rendelkezik rengeteg funkcióval, amikre szükségem van!

Ez nagy hiba! Mit tudunk tenni? Lehetséges, hogy igényünket közöljük a program fejlesztőjével? Tudja vállalni bővítéseknek az elkészítését? Kérdés, hogy milyen áron (velünk fizeteti ki a fejlesztés egész költségét, vagy meglátja a lehetőséget, hogy ezzel is gazdagíthatja programját). Ez nagyban függ attól, hogy mi a kérésünk, ha nagyon egyedi akkor valószínűleg az első eset fog fennállni, ha mások számára is értékes, akkor remélhetőleg a utóbbi.

A nagyobb probléma, hogyha nem tudunk a fejlesztővel dűlőre jutni! Vegyünk új programot ( bevezetés, új program megtanulása, brrrr……)?  Készítessünk egy külön programot, és a kettőt együtt használjuk?

Szerintem érdemes egy program vásárlásakor legalább 5 évre előre tervezni! Meg kell nézni, hogy az üzleti tervünk fényében, milyen változásokkal kell számolni ebben az időszakban. Milyen új funkciók, bizonylatok kellenek majd. Ha van belső szabályzatunk, akkor miket fogalmaz meg ezen a téren. Ezeket vegyük figyelembe!

 

 

Túl nehézkes kezelni, billentyűről nem működik!

Ha egy számla kiállítása hosszabb időbe telik egy számlázó programmal, mint egy bizonylattömbben, akkor az már tényleg problémás. Bár, még ilyenkor is nyerhetünk (pl. könnyebb előkeresés, kimutatások stb.). Remélhetőleg te nem ilyen programot használsz. Az a jó program, ami kézre áll, billentyűről elvégezhetőek azok a műveleteket, amiket gyakran használsz.

Sajnos legtöbbünk a megszokás rabja. Ha megtanulunk egy programot kezelni, akkor furcsa ha egy másik programmal találkozunk. Valószínűleg első találkozásra bonyolultnak tűnik a legtöbb új program (ami legalább 20-30 művelettel bír). Ha van időnk, igenis próbáljuk ki a demót! Olvassuk el a dokumentációt!

A legtöbben szoftvert ismerős ajánlása vásárolnak, ha Ő elégedett, akkor valószínűleg Én is az leszek. Remélem te is elégedett vagy, ha nem akkor írd meg miért nem…

 

Házi és ipari szabványok, ajánlások akár az informatikában is

Szoftverek világa, Szoftverhasználat No Comments »

Nagy és közepes cégeknél (legalábbis a többségnél) található informatikai szabályzat. Ebben különböző szabályok, ajánlások találhatók az alkalmazottak, a munkavégzés, valamint a használt technológiákra. Ilyeneket mi magunk is kidolgozhatunk (SŐT DOLGOZZUNK KI), vagy kérhetjük szakemberek segítségét (interneten találhatóak ilyen szabályzatok). Olyan szabályokat dolgozzunk ki, amelyek hosszútávon értéket teremtenek a cégnél (lehet, hogy némely szabály betartása, megtanulása hosszabb folyamat, de ha a definiált értéket tudjuk vele hozni, akkor már megéri. Felállíthatunk informatikai mérőszámokat is. Mérjük itt is azt, ami a cégnek értéket teremt, és azt is ami nem (lásd Lean, http://kaizen.freeblog.hu/categories/Lean_iroda/)

Válasszunk olyan szoftvereket, informatikai berendezéseket, amelyek ebbe a szabályzatba a legjobban beleférnek. Ne hagyjuk magunkra erőltetni technológiákat, rosszul megalkotott szoftvereket – csak ha meg tudnak minket győzni.

 Szabályokat érezhetjük békjónak, de értéknek is. Ha megtudjuk magunkat győzni, illetve alkalmazottaknak el tudjuk magyarázni, hogy ezek hosszútávon milyen előnyöket tudnak hozni, akkor bevezetésük is könnyebb lesz. Próbáljunk meg Lean-esen gondolkodni, valahol el kell kezdenünk, vagy folytatnunk….

Ajánlott link: http://kaizen.freeblog.hu/

 

 

http://www.jdiamond.co.uk/Images/Finding_Hidden_Profit_(ET30).pdf

 

Kezdjük kicsiben. Határozzuk meg, hogy mit hol tárolunk a számítógépen, milyen mappa szerkezetet használunk. Ha valamire csak ideiglenesen van szükség, akkor azt mindig a temp mappákba tároljuk. Alakítsunk ki folyamatokat mindenre amit számítógéppel végzünk, levelezésre, faxolásra, számlázásra stb. Készítsünk szoftver leltárt….. , van aki a káoszt szereti, de mi ne ott dolgozzunk!

 

 

 

css.php